Dupla tőlem. jeee. és bocs. de úgy láccik csak nekem vannak leírni valóim... de előre szólók megint hülyeségen kiakadós nyavajgós sírós ömlengős bejegyzés követekzik.

Hm. Kezdem azzal h eléggé kimerült vagyok. Hamarosan karácsony és a család fenyőfákat árul... kivéve anyámat... na mindegy... xal tesóm is megy egy másik városba árulni... apa meg itt K.-ron árul a Tesco parkolóba és én is dolgozom vele, hétfőn suliban sem voltam hanem reggel mentem le melózni, meg mostmeg suli után haza se jövök hanem oda mek... a táncpróbáimat is lemondom mert dolgoznom kell... dobolni sem tók menni mert dolgoznom kell... ajándékokat sem tudok venni mert dolgoznom kell... levegőt venni is alig tudok mert dolgoznom kell... jóóó. oké, nem megterhelő... meg nincs vele gondom, mert szeretem csinálni.. :$ Azzal van gondom, hogy tényleg hulla fáradtan haza esek vmikor este és anyám neki áll baszogatni, amitől alap esetben is kiborulok nem h még akkor akkor amikor ki vagyok merülve. Eléggé lehangol már ez.

Na de a mai napom a legkatasztrófább... legalábbis most nekem annak tűnik. Annyira jól indult az egész nap. Ma nem kellett bemennem melózni meg semmi...hanem maradhattam a csajokkal -akikkelidőközbenjobblettaviszonyom- táncolni és annyira jó volt, utána meg nagybátyámmal furikáztunk a városban, meg elmentem a ballagási kosztümömért meg ilyenek. Minden annyira jó volt. Addig a pontig amíg anya haza nem ért. Jahh... Még be sem lépett az ajtón de már azt hallom h "N. ezt csináldd meg, N. azt csinálld meg... ja ezt is csináldd meg... ez miért nincs kész? az miért van ott..." a f*szom tele ezzel... amúgy is ingerlékünyebb vagyok mert elért a kritikus havi 1 hét szenvedésem... és akk még ez is rátesz. >_< Nah de ez sem annyira nagy cucc, mert bejelentkeztem msn-re és P. B. és D. egyből elfeledtették velem a dolgokat... na de nagyban kezdek jó kedvre derülni, amikor anyu beront telóval a kezében h apám keres. Azért keresett, h neten nézzek meg egy telefont h tetszik-e... és tetszett... de csak vmi sötétebb pink színben lett vna... az meg nem kell. Na de ennek van előzménye, xal azt most elmesélem.

Kb. 2004-ben -éseznemtúlzáshanemtényleg- kinéztem magamnak egy telefont neten... megmutattam apámank... oké mondta h most akkor nincs rá keret, nem izéltem rajta mert tényleg drága volt akkor még. Aztán egyre olcsóbb lett és olcsóbb és most ott tartunk h 10ezer Ft-ért dobálják... de 4 éve feleslegesen várok az áhitott telefonomra. És most anya mondta, hogy apa megrendelte a telefont nekem karácsonyra... de amilyen a formám nanááá h nem jött meg és nem is fog... és a legrosszabb h eddig a 4 év alatt sosem intézte apám h szerzzen nekem telefont... mert csakis tesómnak... ő a 4 év alatt kb 5 v. 6 vadi új mobilt kapott... a 2 kocsiról nem is beszélve... ja nem... 3 kocsi csak az egyik tönkre ment és kellett helyette másik... jah... és akkor most is kapott egy kocsit tesóm... én meg?... semmit. ÉS ez rettentően idegesít. Sosem értettem ezt a kivételezés dolgot. aztán amilyen kis izé vagyok tökre a lelkemre tudom venni az ilyen dolgokat.  De a legszebb az egészben, hogy akárhányszor szóba hozom ezt a dolgot anyámnak mindig a kis kedvencét -tesómat- védi... mert h szegény gyerek...hát dolgozik... könyörgöm... én is dolgozom... sőt... előbb szeretnék dolgozni mint suliba járni.... na nem lényeg. Úgy döntöttem, hogy nagy ívben letojom az egészet. Nem érdekel a karácsony... azt tudom, hogy én örömet szerzek majd a barátaimnak... és az itthon "ünneplés" rohadtul nem érdekel, de szerintem nem is leszek itthon akkor... mármint amikor ajándékoznak... mert minek? Úgyis csak tesóm kap vmit... Én meg tökéletesen el tudom tölteni az időmet a csodás kivilágított főutcánkon a csodás kéken világító fenyővel. *_*

Most így "külső" szemlélődőknek ez így elég értelmetlen lehet...mármint amiket leírtam... de B. P. és D. ti tudjátok a hátterét is a dolgoknak meg minden...

Nah de pusza mkinek. És kellemesebb karácsonyt, mint az enyém lesz.

N.